Az augusztus 20-ai hosszú hétvégét és a gyönyörű időt kihasználva Szilvivel elhatároztuk hogy egy jót túrázunk a Mátrában. Erről szeretnék nektek egy kis összefoglalót írni most.
Úton a Klarissza csevicéhez
Pénteken kora délután érkeztem meg Parádfürdőre Szilvihez. Egy fincsi rántott sajtos ebéd után útra is keltünk egy délutáni sétára. A cél a parádóhutai Klarissza csevice forrás majd az Ilona völgy Szent István csevice forrása volt. Mindezt fotózással kombinálva.
Az Észak-Mátra csevice kútjairól azt kell tudni hogy az utóvulkáni működéssel függenek össze, általában kénes, vasas, szén-dioxidos forrásvizek. Sokuk gyógyvíz is. A parádóhutai forrás vizét leginkább úgy tudnám leírni hogy képzeljetek el egy régi vas szódásszifont, amibe kettő helyett csak egy patront csavartak. Fémes, vasas ízű lesz így a víz, a buborékok pedig nagyon gyengék benne. A helyiek folyamatosan ezt a vizet isszák, hosszú sorokban állnak az emberek a kútnál, kosárnyi kólás üveggel.
A parádóhutai kutat kényelmesen elértük, közben fotózgattuk a virágokat és a gombákat. A szúrós szemű falusiak és turisták csak egy fél liter vizet engedtek hogy vegyünk, ha többet akartunk volna, kb. egy órát kellett volna várnunk. Sötétedés előtt még el kellett érnünk a másik forrást, úgyhogy hamar tovább is indultunk.
Nagy meglepetésünkre a Szent István kúthoz vezető ösvényt sajnos erdészeti gépek felszántották, 30 cm-es sárban kellett volna átkelnünk. Ezért inkább a jól bevált úton visszasétáltunk Parádfürdőre, tovább fotózva a virágokat és a gombákat.
Panoráma Piszkés tetőről
Szombaton a számunkra eddig ismeretlen Nyugati Mátrát akartuk bejárni. A táv Fallóskúttól Galyatetőig terjedő 15 km, Mátraszentimrén keresztül. Délelőtt meg is érkeztünk busszal a kiinduló ponthoz, majd nekivágtunk a hegynek. A táv nem volt túl nehéz, és a látnivalók miatt is megérte a túra. Gyönyörű erdőkön és tisztásokon keresztül vezetett az út, meglepő módon sok turistával is találkoztunk. Fotóztunk lepkét, panorámát, és mindent ami az utunkba került. Délután kényelmesen elértük a Galyatetőről induló buszt, estére pedig – energia raktárokat feltöltendő - főztünk egy fincsi chilis babot.
Vasárnap anyu, apu és Réka jött értem. Délben elsétáltunk az Ilona völgybe, meglátogattuk a pénteken kimaradt csevice kutat, és megnéztük az Ilona-völgyi vízesést is. A vízesés kötelező program minden erre látogató turistának, de erről már korábban írtunk. Délután pedig grillezés és szalonna sütés következett. Kipróbáltuk Szilvi “vasalthús sütőjét”, ami egy öntt vas grill-prés, tulajdonképpen egy kontakt-grill szabad tűzre. Fincsi lett a sült csirkemell, a kolbász és a tepertőre sült szalonna. Este jóllakottan indultunk haza Böszörménybe.
Összességében nagyon jól telt a hétvége, szuperül éreztem magam. Ha túrázni akartok és van egy szabad szombatotok, tudom ajánlani ezt a fenti Nyugati-Mátra túrát. Megéri.
A hétvégén készült fotókat megtaláljátok a Picasa webalbumomban itt.
Szép környéken jártatok Sanyikám, és gratulálok a fotókhoz is! Szerintem ti az év utolsó meleg nyári napjait fogtátok ki, úgyhogy a lehető legjobb környezetben töltöttétek azokat.
VálaszTörlésBizony ma a 14 fokban a bőrkabátot is elbírtam munkába menet. Itt van bizony az ősz. De azért remélem sikerül még az őszi sárguló erdőt is megcsodálni a közeljövőben.
VálaszTörlésÉn meg nagy lazán egy szál ingben indultam el, és már a reálnál rendesen fázott a kezem. Aztán megpillantottam néhány dzsekis honfitársat és rájöttem, hogy bizony eléggé alulöltöztem... :)
VálaszTörlés