A trailer-hez kattints a képre!
Batman - The Dark Knight
Pi
2010. január 12., kedd
Korizás
Először is nagyon boldog újévet szeretnék kívánni minden kedves barátomnak, blogozónak!
Lassan felébredek én is az újévi mámorból. Elindult a 2010, követnünk kell nekünk is. :)
Látva Sanyi futó edzéses bejegyzését, eszembe jutott, hogy tavaly év végén Lindával elhatároztuk, hogy ebben a szezonban megtanulunk korcsolyázni.
Régóta vágyott már mindkettőnk erre, úgyhogy el is mentünk jó 2 hete először a tócóskerti Jégcsarnokba, hogy barátkozzunk a dologgal.
Weboldal
Maga a csarnok beugrós, 890 Ft a jegy, vagy 5 alaklmas bérlet 3800Ft. (Mi ilyet vettünk), valamint bent lehet korit bérelni 500 Ft/pár áron. A pálya csak hétévégén van nyitva, naponta 3x2.5 órát (a takarítások miatt).
Szóval betérve, kibérelve a korit, felvettünk egy kesztyűt, ami nagyon hasznos, egyrészt a hűvös, másrészt a lehetséges balesetek miatt, majd rámerészkedtünk a küzdőtérre.
Lindának másodjára, nekem először volt a lábamon a sportszer, úgyhogy mondanom sem kell, hogy elég mókás volt a jégre menni, majd egyensúlyozgatni a fal mellett, hogy egyáltalán meg tudjunk állni. 1-2 kört kötelező menni a stabil oldalba fogódzkodva, mivel máshogy amúgy se menne :)
Aztán eljött az első próbálkozás (szigorúan kézenfogva) és lassacskán, bár lépegetőzve, de beindultunk. Lindának szemmel láthatóan picit jobban ment a első alkalommal, de aztán felzárkóztam én is.
A bajnoknő:)
A bajnok :)
Második alkalommal január 9-én, szombaton voltunk, ekkor már megpróbáltunk az egyéni siklást is, több-kevesebb sikerrel.
Nagyon nagy élmény, annak aki nem próbálta, de egy ici-pici bátorságot érez magában az próbálja meg. Ez sem sokkal nehezebb, mint biciklizni.
Néhány esés szinte biztos, de nem vészés a dolog, ki lehet bírni. Egyébként esni is tudni kell. :)
A végére mindig egy kellemes fáradtság van úrrá az emberen, hiszen mégis 2 órás aerob edzésről van szó.
Annyit még szeretnék megjegezni, mint apróságnak tűnő, de fontos dolgot, hogy lehetőleg vastag és magas szárú zokniban menjetek! A kori képes elég kényelmetlen lenni 2 óra használat után. Az én lábamon például első alkalommal elég 'szép' vízhólyag keletkezett, a második alkalommal pedig tovább nőtt.
Lindának is lett egy kis seb a sarkán, majd egy enyhe vízhólyag, de kiheverjük.
Legközelebb jobban odafigyelünk, ezek nem tántorítanak el minket a céltól.
Összegzésként: Nagy élmény maga a mozgás is és az, hogy élvezed a siklást. Mindenkinek tehát ajánlani tudom, akinek van 2 lába.
Legközelebb valamelyik szombaton megyünk, aki szeretne csatlakozni nagyon szívesen vesszük.
Lassan felébredek én is az újévi mámorból. Elindult a 2010, követnünk kell nekünk is. :)
Látva Sanyi futó edzéses bejegyzését, eszembe jutott, hogy tavaly év végén Lindával elhatároztuk, hogy ebben a szezonban megtanulunk korcsolyázni.
Régóta vágyott már mindkettőnk erre, úgyhogy el is mentünk jó 2 hete először a tócóskerti Jégcsarnokba, hogy barátkozzunk a dologgal.
Weboldal
Maga a csarnok beugrós, 890 Ft a jegy, vagy 5 alaklmas bérlet 3800Ft. (Mi ilyet vettünk), valamint bent lehet korit bérelni 500 Ft/pár áron. A pálya csak hétévégén van nyitva, naponta 3x2.5 órát (a takarítások miatt).
Szóval betérve, kibérelve a korit, felvettünk egy kesztyűt, ami nagyon hasznos, egyrészt a hűvös, másrészt a lehetséges balesetek miatt, majd rámerészkedtünk a küzdőtérre.
Lindának másodjára, nekem először volt a lábamon a sportszer, úgyhogy mondanom sem kell, hogy elég mókás volt a jégre menni, majd egyensúlyozgatni a fal mellett, hogy egyáltalán meg tudjunk állni. 1-2 kört kötelező menni a stabil oldalba fogódzkodva, mivel máshogy amúgy se menne :)
Aztán eljött az első próbálkozás (szigorúan kézenfogva) és lassacskán, bár lépegetőzve, de beindultunk. Lindának szemmel láthatóan picit jobban ment a első alkalommal, de aztán felzárkóztam én is.
A bajnoknő:)
A bajnok :)
Második alkalommal január 9-én, szombaton voltunk, ekkor már megpróbáltunk az egyéni siklást is, több-kevesebb sikerrel.
Nagyon nagy élmény, annak aki nem próbálta, de egy ici-pici bátorságot érez magában az próbálja meg. Ez sem sokkal nehezebb, mint biciklizni.
Néhány esés szinte biztos, de nem vészés a dolog, ki lehet bírni. Egyébként esni is tudni kell. :)
A végére mindig egy kellemes fáradtság van úrrá az emberen, hiszen mégis 2 órás aerob edzésről van szó.
Annyit még szeretnék megjegezni, mint apróságnak tűnő, de fontos dolgot, hogy lehetőleg vastag és magas szárú zokniban menjetek! A kori képes elég kényelmetlen lenni 2 óra használat után. Az én lábamon például első alkalommal elég 'szép' vízhólyag keletkezett, a második alkalommal pedig tovább nőtt.
Lindának is lett egy kis seb a sarkán, majd egy enyhe vízhólyag, de kiheverjük.
Legközelebb jobban odafigyelünk, ezek nem tántorítanak el minket a céltól.
Összegzésként: Nagy élmény maga a mozgás is és az, hogy élvezed a siklást. Mindenkinek tehát ajánlani tudom, akinek van 2 lába.
Legközelebb valamelyik szombaton megyünk, aki szeretne csatlakozni nagyon szívesen vesszük.
2010. január 11., hétfő
Futó edzésprogram
A múlt héten Szilvivel belekezdtünk egy futás edzésprogramba, aminek a célja az, hogy két hónap múlva kb. 30 perc alatt tudjuk lefutni az öt kilométert.
Az edzésprogramot a Cool Running-on találtam már vagy két éve. 2008 augusztusára sikerült is befejeznem. Ez egy kimondottan kezdőknek szánt gyaloglást és kocogást kombináló edzésterv, aminek a segítségével több ezer ember kapott már kedvet a futáshoz. Emlékszem rá, fantasztikus élmény volt nekem is lefutni először a távot, akkoriban még a Jyväsjärvi körül. Az utóbbi egy évben viszont sport tekintetében keletkezett egy kis lemaradásom, amit most le akarok dolgozni. Ezért is vágtunk bele, és ha minden igaz, akkor a program végén szintén festői környezetben, de most Parádfürdőn futjuk majd az első 5K-t. Motiváció szempontjából hasznos tudni, hogy a Facebook-on több száz futó edzőtársat találhatunk, akik szintén ugyanezt az edzéstervet használják, és mindig készek egy-két jó szóval biztatni az edzőtársaikat.
A táv a híd túlsó hídfőjénél kezdődött, és a tó jobb-oldali öble körül, a kerékpárúton folytatódott.
(A fotót készítette: Pörrö)
Josh Clark "The Couch-to-5K" edzésprogramja
A programban heti három edzés van, mindegyiket öt perc bemelegítő sétával kezdjük. A program végén érdemes nyújtani. Részletes utasításokat az edzésprogram fenti honlapján találtok.
| Hét | 1. edzés | 2. edzés | 3. edzés |
|---|---|---|---|
| 1 | 60 mp kocogás majd 90 mp séta 20 percen át. | ||
| 2 | 90 mp kocogás majd 2 perc séta 20 percen át. | ||
| 3 | 90 mp kocogás majd 90 mp séta, majd 3 perc kocogás és újabb 3 perc séta. Majd ugyanezt még egyszer ismételjük meg. | ||
| 4 | 3 perc kocogás, 90 mp séta, 5 perc kocogás, 2,5 perc séta, 3 perc kocogás, 90 mp séta végül 5 perc kocogás. | ||
| 5 | 3-szor 5 perc kocogás, köztük 3 perces sétákkal. | 2-szer 8 perc kocogás, köztük 5 perc sétával. | 20 perc kocogás. |
| 6 | 5 perc kocogás, 4 perc séta, 8 perc kocogás, 3 perc séta, végül 5 perc kocogás. | kétszer 10 perc kocogás, köztük 3 perc sétával. | 25 perc kocogás |
| 8 | 25 perc kocogás | ||
| 9 | 28 perc kocogás | ||
| 7 | 30 perc kocogás | ||
Minden kocogni vágyónak sok sikert kívánok a program teljesítéséhez!
És vajon mi is ilyen arckifejezéssel és ilyen kalimpálással fogunk beérni a finisbe mint ez a japán maratoni futó? Majd meglátjuk! (Túl sokat azért ne nevessetek, mivel ez a fickó a videón éppen megnyer egy maratont, akármilyen pofát is vág mellé!)
2010. január 7., csütörtök
Újévköszöntő túra
Az idei év első napján Parádfürdőn egy kellemes, napsütéses reggelre ébredtünk. Szilvivel el is határoztuk hogy ki kell használni a jó időt, és délelőtt útra is keltünk az Ilona-völgyi vízesés felé. Nem bántuk meg, szép és érdekes útban volt részünk.
Hazánk legnagyobb, kb. 10 méter szintkülönbségű természetes vízesése Parádfürdőtől 5 km-re található. A túra kimondottan könnyű, az út háromnegyedét a völgyben kövesúton tettük meg. Az Ilona patak folyamatosan az út mellett csörgedezik, ami a meleg időnek és az olvadásnak hála igencsak megduzzadt nyárhoz képest.
Úgy négy kilométer után a kövesút egy ösvénnyé szűkült, és beértünk a hegyek közé. Kezdetben sziklákon lépdelve, majd később a felázott, agyagos avarban "cuppogva" haladtunk előre. Szemből 4-6 fős csoportokkal találkoztunk, sokuk bakancs helyett félcipőben, utcai kabátkában csúszkált. Az előttünk járók 30-50 centis csúszásnyomokat látva tudatosult bennünk, hogy minden lépésünket meg kell gondolnunk. A kaland viszont csak most következett, a megáradt patakon is át kellett kelnünk vagy háromszor. Bár az erdészek összeszegezett 10-20 cm vastag faágakat helyeztek a patak medrébe, ezek már meglazultak, és a köveken billegtek is. Szerencsére vizes bakancs nélkül megúsztuk az átkeléseket.
A sáros patakmeder miatt a vízeséshez nem tudtunk túl közel menni, de még így is gyönyörű volt a vadregényes völgy a zuhataggal. (Igen, az a pici vízesés 10 méter magas, ráadásul még egy ösvény is átvezet a szikla tetején.)
A turistatérkép-részlet megtekintéséhez kattintsatok ide. (A térképet Harkányi Zoltán edzésnaplójából linkeltem be.)
Egyszer akár közösen is ellátogathatnánk ide majd a nyáron!
Hazánk legnagyobb, kb. 10 méter szintkülönbségű természetes vízesése Parádfürdőtől 5 km-re található. A túra kimondottan könnyű, az út háromnegyedét a völgyben kövesúton tettük meg. Az Ilona patak folyamatosan az út mellett csörgedezik, ami a meleg időnek és az olvadásnak hála igencsak megduzzadt nyárhoz képest.
Úgy négy kilométer után a kövesút egy ösvénnyé szűkült, és beértünk a hegyek közé. Kezdetben sziklákon lépdelve, majd később a felázott, agyagos avarban "cuppogva" haladtunk előre. Szemből 4-6 fős csoportokkal találkoztunk, sokuk bakancs helyett félcipőben, utcai kabátkában csúszkált. Az előttünk járók 30-50 centis csúszásnyomokat látva tudatosult bennünk, hogy minden lépésünket meg kell gondolnunk. A kaland viszont csak most következett, a megáradt patakon is át kellett kelnünk vagy háromszor. Bár az erdészek összeszegezett 10-20 cm vastag faágakat helyeztek a patak medrébe, ezek már meglazultak, és a köveken billegtek is. Szerencsére vizes bakancs nélkül megúsztuk az átkeléseket.
A sáros patakmeder miatt a vízeséshez nem tudtunk túl közel menni, de még így is gyönyörű volt a vadregényes völgy a zuhataggal. (Igen, az a pici vízesés 10 méter magas, ráadásul még egy ösvény is átvezet a szikla tetején.)
A turistatérkép-részlet megtekintéséhez kattintsatok ide. (A térképet Harkányi Zoltán edzésnaplójából linkeltem be.)
Egyszer akár közösen is ellátogathatnánk ide majd a nyáron!
2010. január 1., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Bejegyzések
