Lassan felébredek én is az újévi mámorból. Elindult a 2010, követnünk kell nekünk is. :)
Látva Sanyi futó edzéses bejegyzését, eszembe jutott, hogy tavaly év végén Lindával elhatároztuk, hogy ebben a szezonban megtanulunk korcsolyázni.
Régóta vágyott már mindkettőnk erre, úgyhogy el is mentünk jó 2 hete először a tócóskerti Jégcsarnokba, hogy barátkozzunk a dologgal.
Weboldal
Maga a csarnok beugrós, 890 Ft a jegy, vagy 5 alaklmas bérlet 3800Ft. (Mi ilyet vettünk), valamint bent lehet korit bérelni 500 Ft/pár áron. A pálya csak hétévégén van nyitva, naponta 3x2.5 órát (a takarítások miatt).
Szóval betérve, kibérelve a korit, felvettünk egy kesztyűt, ami nagyon hasznos, egyrészt a hűvös, másrészt a lehetséges balesetek miatt, majd rámerészkedtünk a küzdőtérre.
Lindának másodjára, nekem először volt a lábamon a sportszer, úgyhogy mondanom sem kell, hogy elég mókás volt a jégre menni, majd egyensúlyozgatni a fal mellett, hogy egyáltalán meg tudjunk állni. 1-2 kört kötelező menni a stabil oldalba fogódzkodva, mivel máshogy amúgy se menne :)
Aztán eljött az első próbálkozás (szigorúan kézenfogva) és lassacskán, bár lépegetőzve, de beindultunk. Lindának szemmel láthatóan picit jobban ment a első alkalommal, de aztán felzárkóztam én is.
A bajnoknő:)
A bajnok :)
Második alkalommal január 9-én, szombaton voltunk, ekkor már megpróbáltunk az egyéni siklást is, több-kevesebb sikerrel.
Nagyon nagy élmény, annak aki nem próbálta, de egy ici-pici bátorságot érez magában az próbálja meg. Ez sem sokkal nehezebb, mint biciklizni.
Néhány esés szinte biztos, de nem vészés a dolog, ki lehet bírni. Egyébként esni is tudni kell. :)
A végére mindig egy kellemes fáradtság van úrrá az emberen, hiszen mégis 2 órás aerob edzésről van szó.
Annyit még szeretnék megjegezni, mint apróságnak tűnő, de fontos dolgot, hogy lehetőleg vastag és magas szárú zokniban menjetek! A kori képes elég kényelmetlen lenni 2 óra használat után. Az én lábamon például első alkalommal elég 'szép' vízhólyag keletkezett, a második alkalommal pedig tovább nőtt.
Lindának is lett egy kis seb a sarkán, majd egy enyhe vízhólyag, de kiheverjük.
Legközelebb jobban odafigyelünk, ezek nem tántorítanak el minket a céltól.
Összegzésként: Nagy élmény maga a mozgás is és az, hogy élvezed a siklást. Mindenkinek tehát ajánlani tudom, akinek van 2 lába.
Legközelebb valamelyik szombaton megyünk, aki szeretne csatlakozni nagyon szívesen vesszük.
Bejegyzések
Szia Pallli, köszi a beszámolót. Izgalmasnak hangzik, talán még én is ráveszem magam, bár az ilyenekhez én kétballábas vagyok. No de jobb későn kezdeni, mint soha meg sem próbálni! Majd még beszélek erről Szilvivel is.
VálaszTörlésErről csak az első és egyetlen snowboardozásom jut még az eszembe. Nagy élmény volt, az biztos, bár szerintem a 4-5 éves finn gyerekeknek mégnagyobb. Nem tudták eldönteni hogy most én be vagyok rugva, vagy lőve, vagy esetleg csak béna vagyok hogy még a lábomon sem tudok megállni. Sikerült viszont a térdemet megcsavarnom, 2-3 hétig sántítottam is. De műteni szerencsémre nem kellett. ;-)