2010. június 6., vasárnap

Nyaralás 1. rész - Hétvége Vácon



Tíznapos nyaralásunkat május 29-én Szombaton Felsőgödön kezdtük. Házigazdáink, Csilla (Szilvi húga) és párja Dani, körbekalauzoltak bennünket Vácon és egy igazi gasztronómiai körutazást szerveztek nekünk.



Szombat délben útra is keltünk megnézni Vác nevezetességeit. Első megállónk a Hét-kápolna templom melletti tavacska és sétány volt, majd innen a Duna-korzón sétálgatva beértünk a történelmi belvárosba. Vácon most jártam először. Egyből magával ragadott szűk utcácskáival, régi épületeivel, számtalan templomával és kápolnájával. Szép napsütéses időnk volt, bőven volt alkalmam fotózgatni is.



Kora délután a Barlang Pizzériában álltunk meg ebédelni. Az éttermet a török időkből ránk maradt történelmi pincerendszerben alakították ki. Az étterem ötvözi a régi és a modern stílust. A falakon régi kárpitok, hangulatos fáklya-lámpák, az asztalok viszont modernek és a hangszórókból is Café del Mar muzsika szól. Az étterem a pizzáiról híres, én is ezt választottam, Szilvi pedig inkább egy szép tál grillezett húst választott. Az ételek nagyon finomak voltak, jóllakottan indultunk tovább.



Következő állomásunk szintén a főtéren, szintén a pincerendszerben kialakított hangulatos borozó és bormúzeum volt. Egy kedves idős úr vezeti a borozót, szívét-lelkét beleadja a kis vállalkozásba. Házigazdáink javaslatára a lányok a mézédes Aranyhidat kóstolták meg. Ez egy késői szüretelésű Tramini. Ilyet kortyolgathattak a görög istenek az Olimposz tetején. Ez nekem kicsit túl édes volt, én inkább a félédes és vörös borok világában kalandoztam.

A körutazásunk utolsó állomása a borozóval egy épületben található Choco Café volt. Itt aztán kedvére kalandozhatnak az édes ízek kedvelői: forró csokik, kézzel mártott bonbonok, sütemények várják a látogatókat. Mi most kávés forró csokikat kóstoltunk meg. Nem tagadom, ismét sikerült jól laknunk. Végül "levezetésként" egy kiadósat sétáltunk a Duna-korzón.



Vasárnap egy Duna-parti reggeli futás után folytattuk a környék felfedezését. Daniékkal elmentünk Nagymarosra ahol az éppen áradni készülő Duna partján gyönyörködtünk a Visegrádi vár és a Dunakanyar panorámájában. Ezután Vácon fagyiztunk a főtéren, és megnéztük a diadalívet. Délutánra Csilláék a barátaikat hívták vendégségbe, isteni babgulyást készítettek. Sajnos az eső elmosta a szabad-tüzes bográcsozást, a menü viszont így is fantasztikusra sikeredett. Estére elvonult a zápor, ismét jót sétálhattunk a Duna partján.



Hétfőn délután indultunk Parádfürdőre. Mindenki tudja hogy üres hassal kellemetlen az utazás, indulás előtt három órával be is ültünk a Nyugati melletti Wasabi-ba. A pesti étterem is produkálta a lánctól megszokott minőséget, hasunkat degeszre tömve indultunk el a Mátrába.

Még egyszer köszönjük Csillának és Daninak a vendéglátást és a felejthetetlen hétvégét.

Folyt. köv. hamarosan!

2 megjegyzés:

  1. Sanyikám!
    Örülok, hogy jól sikerült a nyaralásotok 1. része. :)
    A Dunakanyar kellemes, én is mindig szívesen megyek arra.
    Ahogy látom ezek a kajálasok erősen közös jellemzők a csapatban, ezzel mindig lehet jó pontot szerezni a másiknál. :)

    Remélem mostmár tényleg beköszönt a jóidő és mindenki többet tud kint tartózkodni a szabadidejében.

    Kiránduljatok minél többet, élvezzétek a nyarat!!!

    Remélem hamarosan találkozunk!

    VálaszTörlés
  2. Köszi Pali a kommentet! Bizony, a kajálás örök téma. Szerintem a legtöbb post vagy recept vagy éttermi beszámoló a blogunkban.

    Hamarosan találkozunk az biztos, 19-én Laci nap, Imi, Sanyi és Szilvi szülinap, itt nálunk. Bár erről már biztosan hallottál Lacitól.

    VálaszTörlés