2010. február 23., kedd

Wasabi-ban 2

Sanyiék októberi látogatása után, úgy döntöttünk február 13-án, hogy mi is elmegyünk ebbe a japán étterembe és szinte csak kellemes élményekkel távoztunk.

Semmi különleges alkalom nem volt (bár másnapra esett Valentin nap :) ), szimplán csak régóta szerettem volna enni egy kis kajakülönlegességet, mert Sanyi barátomhoz hasonlóan én is odavagyok a különböző kultúrák ízeiért.

Az éttermet nemnagyon részletezném, inkább a kajákat.

Leülve az asztalhoz közvetlenül a futószalagok mellé máris megindult a nyáltermelésünk Lindával, mivel direkt felkészülve az alkalomra 7 órát koplaltunk az esemény előtt.
A pincér odakísért minket az asztalhoz és egy-két szóban ecsetelte a szokásokat és a fogásokat, miszerint: Leülünk, eszünk amennyi belénk fér, majd fizetünk.
A vastagon jelölt rész nem véletlenül vastag, az ilyet imádom!!! :)

Szóval a pincér felsorolt 3 levest, amiből kettőt kiválasztottunk. Linda egy enyhébb sütőtök levest, én meg egy csípősebbet kértem.
Az emberünk mondta, hogy kb 10 perc mire ideér a leves, mivel frissen készítik.
Ez még nem lett volna sok, de a valóságban több mint 20 perc múlva jött ki, de az evőeszközöket elfelejtette, ami további bő 10 perc volt.
Mindösszesen bő fél órát ültünk a szalag mellett, bámulva az inycsikandóknál inycsikandóbb fogásokat, ami 7 óra koplalás után egy örökkévalóságnak tűnt.



Ennyit a negatívumokról. Amint megkaptuk az evőeszközöket, kanált a leveshez és természetesen pálcikákat a többihez, nekiláttnuk a dolgoknak.

A levesek nagyon ízlettek mindkettőnknek, mivel megkóstoltuk egymásét is, viszont annak ellenére, hogy Linda enyhébbet kért az övé volt a csípősebb.

A levessel végezve nekikezdtünk a futószalagos fogásokhoz.
Kaptunk melléjük gyömbért, ami ízsemlegesítő hatású, de 2-3 adag után már nagyon kellemetlen íze volt, nekem legalábbis.
Utólag belegondolva egyébként nagyon rávetettük/vetettem magamat/magunkat a kajára, mivel hideget meleget vegyesen vittem be, és így fura volt az egész.
Talán a hideg sorral kellett volna kezdeni egy-egy sushi, kis rizs, kagyló, rák, majd áttérni a melegekre, úgy mint a rostonsült rák, rántott hús, majd a desszertek.

Rengeteg féle falatka kaját megkóstoltunk egyébként, a finomabbakból természetesen többet is, szóval egy elég tág spektrumban rálátunk mostmár a választékra. Sajnos mindenen nem mentünk végig (majd legközelebb), de amik legjobban ízlettek: (ahogy én láttam őket, de tuti nem ez a nevük)

A leves, rostonsült rák, rántott rák golyó(ez fogyott mindkettőnknél rendesen), kagyló, kaviár, csokis banán, kókuszkocka(ebből is igen sokat megettünk), mandarin, grapefruit.
Amint az kivehető odavagyok a tengeri herkentyűkért és a gyümölcsökért.

Ismét éhes lettem a felsorolástól. :)

A hely mint írtam nagyon frankó és aki nemigazán kedveli a távolkeleti ínyencségeket, az is talál az izlésének megfelelőt, mivel hazai fogások is 'mennek' a szalagon.

Lesz következő alkalom a Wasabiban az tuti, hamarabb mint gondolnánk... :)

1 megjegyzés:

  1. Örülök hogy nektek is ízlett a Wasabi kínálata! Érdekes, de sok ismerősömet nem lehetne rávenni hogy ilyesféle étkeket megkóstoljon. Én azt vallom hogy ha már itt a lehetőség, kóstoljon meg az ember minden kaját amit csak tud. Lehet hogy nem fog ízleni, viszont azzal hogy megkóstolja, nem veszít semmit.

    Legközelebb majd mehetünk négyesben is! ;-)

    VálaszTörlés